Zenélés és alkohol
Tegnapi napomról szeretnék némi mondatot írni. Hol is kezdjem, vagy inkább, hogyan kezdődött ez az egész. A srácokkal megbeszéltük, hogy aznap legyen egy próba a "zenekarral" és 14:00-ban egyeztünk meg a facebook csoportunkon belül. Minden rendben volt délután 2 órára mindenki oda ért és elkezdtünk zenélni. Próbáltunk kb. 4 számot folyamatosan, majd a hangmérnökünk beállított, hogy játszunk el neki egy dalt. Ekkor még nem volt gyanús semmi, de a basszusgitárosunk rátapintott a dolog lényegére. "Attila te ittál?" az ő válasza erre az volt, hogy igen!
Kérésére eljátszottuk neki a Zanzibár - Érintés című számot majd kimentünk az ajtón beszélgetni. Majd következett az amire én nem vártam, gyere Dávid igyunk valamit. Én az énekes, Attila és a basszer apja hátramentünk a konyhába és megkínáltak egy kis whisky-vel. Tudni illik rólam, hogy nagyon szeretem a whisky-t alapból az illatát, de az íze.. hmm mámorító viszont talán ez az-az alkohol amitől én be tudok rúgni, de sajnos ezt senki nem közölte velem. Egyébként elég jól bírom az alkoholt, de nem nagyon szeretek inni mert meglátszik rajtam valamilyen szinten.
Próbáltunk később a zenére összpontosítani, de sajnos már mindenki el bohóckodta az egészet ezért csak elkezdtünk kedvenc számokat játszani, melyből a végére egy hatalmas bulizás lett a próbateremben. Ekkora már lecsúszott néhány pohár a varázsitalból és egyre jobban kezdtem érezni, hogy nem érzem túl jól magam. Az egész végéhez közeledve (én már úgy láttam) elköszöntem mindenkitől és elindultam haza. Nem szívesen engedtek el, de sikerült elmennem és megindultam egyedül a járdán. Állítólag kb. 500 métert 15 perc alatt tettem meg majd találkoztam Attilával. Mondta, hogy elkísér stb.. én bele egyeztem, de nemsokkal rá össze találkoztam a többiekkel akik segítettek hazajutni.
Itthon a szülők elég érdekesen vártak, nem gondoltam volna, hogy ilyen jó lesz a találkozás mert nem szoktam ennyit inni, de csak szerencsére nevettek az egészen egyet. Elég érdekes volt, legfőképp az, hogy mindenre tisztán emlékszem ahoz képest, hogy milyen állapotban voltam.
Megfogadtam, hogy nem fogok legközelebb, sőt soha ennyit inni, jóból is megárt a sok! :)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.